A rendezők kitartva szándékuk mellett, a nagy sár ellenére rendezték meg a versenyt. Az időtervet eltolták, a pályát módosították, a nagy sarat pedig csak eredménytelenül tologatták a markológépek, de a verseny elmaradásáról szó sem lehetett. Az mx2-esek szabadedzését még igénybe vették a versenyzők, akik közül többeknek a motorját kellett a rakodógép kanalában lehozni a pályáról. Az mx1-es alakulat viszont nem élt a szabadedzés lehetőségével, senki sem ment ki felmérni a pályát.

Az időmérő következett, amit a szükséges pályakarbantartások miatt délután fél egykor kezdtünk el. A hatalmas sárban nem volt egyszerű hiba nélkül gyors köröket menni, végül sikerült kvalifikálnom magam.

Az első futamban már a sár mellett a nagyon mély nyomok nehezítették a feladatot. A negyvenfős mezőnyben elég kemény feladatnak bizonyult ilyen körülmények között startolni. A középmezőny végén startoltam. A futam során számtalan hibát vétettem. A motor többször lefulladt, és a nyomokba is dőltem bele. Folyamatosan ingadozott a pozícióm, végül a 23. helyen értem a célba.

A második futam negyed hétkor vette kezdetét, a pálya nem volt csúszós, a mély nyomokból viszont lényegesen több lett. Szinte nem volt olyan része a pályának, ahol ne lett volna nyom. Szalagtól szalagig tartottak a kijárt, mély nyomok, és ezek a vágányok több fordulót is összekötöttek. Az ugrókon pedig nem csak az eldobón, hanem a leérkezőkben is nyomokba kellett érkezni. Ez a körülmények nem olyanok voltak, mint amihez itthon hozzászoktunk. Nehéz volt végig egyensúlyozni az egész futamot. Ebben a menetben is hol előre léptem pár helyet, hol vissza. Végül a 27. helyet sikerült csak megszereznem, a két futam alapján a 26. pozícióban zártam.

(A futam leintése után egy valami másik magyar versenyző, piszkos unintelligens módon akarta a tudtomra adni, hogy nem volt szép dolog, hogy az egyik fordulóban úgy haladtam el mellette, hogy a hátsó kerekem az ő kerekéhez ért. Persze nem volt szó sem arról, hogy szándékosan fellöktem volna, sem pedig arról, hogy neki mentem. Ez a bizonyos valaki az, akinek egyébként szokása az ellenfelét fellökni, szándékosan belemenni oldalról, amiből volt részem korábban már párszor. Mikor én elhaladtam mellette a pályán, ő a motorján ült, és rúgta be. Hazug módon ezt ő később már úgy közvetítette másoknak, hogy a földön feküdt, és én (rá jellemző módon) mentem bele oldalról. A történethez még annyi tartozik hozzá, hogy miután elkiabálták kedves apukájával szívűk fájdalmát, (amit végighallgattam), ők "becsületes" ember módjára szerettek volna távozni anélkül, hogy az én véleményemet meghallgatnák a dologgal kapcsolatban. Persze a hozzáfűzni valóm idejére a nyakvédőjénél fogva követeltem a rám eső figyelmet. Pontosan nem értem, hogy az egyébként említésre sem méltó jelentéktelen esetből miért csinálnak feszültséget, konfliktust, bár ha a személyiségükre gondolok, akkor nincs mit mondanom, és én kérek elnézést. A versenyzőre e miatt az estet miatt sem haragszom, mert lehet, hogy ő épp olyan meggyőződéssel látja saját igazát a dologban, mint ahogy én. Mindenesetre a tőle tanult módon tudok csak viszonyulni hozzá ezután.)

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés