A verseny maga egy nagyon jó kezdeményezés, aminek lényege egy erő állóképességi próba, amit az egy órás menet után kieséses alapon bonyolítottak, így legalább másfél órát kell a legelöl haladóknak motoron tölteni versenytempóban, motocross pályán.

 A szép számban összegyűlt ridereknek nincs lehetőségük –a felvezető körön kívül– sem szabadedzésen, sem időmérő edzésen ismerkedni a terepviszonyokkal. A start ráfutásos módszerrel indul, ami azt jelenti, hogy a motorral szemben, körülbelül 20m távolságból kell a motorhoz szaladni, majd berúgni, és megkezdeni a távot.

Mivel még nem rendeztek ilyen versenyt, így tapasztalat hiányában nagy taktikai dilemma előzte meg a verseny előtti órákat. A kérdés az volt, hogy mennyi ideig elég egy tank benzin. Ha túl korán állok ki, akkor később újra ki kell állni egy második tankolásra. Két tankolás viszont komoly időveszteség lehet. Ha csak egyszer jövök ki tankolni -közel az egy órához- akkor akár ki is inthetnek, mivel a mezőny végére kerülve, az egy óra leteltével kiintik az utolsókat minden körben. Ezen okok figyelembevétele mellett mindenképp egy tankolást beszéltem meg segítőimmel, amit az 50. percre időzítettünk, és reménykedtünk abban, hogy 100 percnél nem tart tovább a versenyzők lemorzsolódása, mert akkor kifogy a tank.

Elstartoltunk hát. A motorom indult első rúgásra, és a harmadik pozícióban kezdtem el a versenyt. Az első körben leelőztem az előttem haladó Szvobodát, aki nem sokkal később visszaelőzött, mert túlszaladtam egy féktávon. Ismét a harmadik helyen motoroztam, közvetlen mögöttem Nagy Alex jött. A pálya alsó szakaszára érve, egy forduló után hibáztam, és a földre kerültem. Mire felállítottam a motort, a 6. helyen voltam csak. Ezután megpróbáltam minél előbb felzárkózni, de az alkarom rendesen bekeményedett és Szőke is leelőzött. A kéz problémám, és a 7. pozícióm egészen az 50. percig tartott, amíg ki nem álltam tankolni.

A pályára visszatérve mintha kicseréltek volna. Megszűnt a tejsav okozta nehézség a kezemben, robbanékony lettem, és rendes tempót tudtam már diktálni. Sorra értem be az előttem haladókat.
A verseny utolsó szakaszában egy önképzett külső szemlélő úgy döntött, hogy szolgálatba helyezi magát, és gumikat helyez egy forduló belső ívére. Néhányszor lesodortam neki a pályáról a gumikat, de mint kutya a csontját úgy őrizte építményét, és körről körre betette a motorosok elé a nem várt akadályt. Többen próbálták meggyőzni, hisz nem szabályos a futam közben módosítani a pálya nyomvonalát, de ő csak ragaszkodott élete művéhez, hát ráhagyták.
                                                                  

A kiesésben rám esett a sor, méghozzá mikor már a 3. helyen voltam, ami szerint megérte a második félidőt megnyomni. Második Nagy, az első helyen pedig Szvoboda végzett, így idén hozzá került a vándorserleg, amit évről évre tovább kell adni az éppen aktuális győztesnek.

Id. Német Kornéltól vehettük át a díjakat, aki a díjátadó után Németh Cross Suli pólókat nyújtott át az arra méltó diákjainak. Ezután a mester bejelentette, hogy a sorozat egy év múlva és minden év októberének utolsó hétvégéjén megrendezésre kerül.

Köszönet szponzoraimnak, segítőimnek:

-lc- #20

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés